Az alábbiakban találod az Emlékhelyek tartalomjegyzékét. Kattints arra linkre, ami érdekel vagy görgesd végig az egész oldalt az összes tartalomért.
1925-ben a Városháza mellett a Bükkös – patakig futó utcát ketté vágták. Az előzőleg Mária Teréziáról elnevezett utca utóbbi szakasza a Kucsera Ferenc nevet kapta, mivel ezen az utcán hurcolták el dr. Kucsera Ferencet a Plébániáról.
1949-ben dr. Kucsera Ferenc néven találunk még anyakönyvi bejegyzéseket, majd 1950-től az utcát már Május 1. utcának nevezik.
1990-ben az utcanév-revízió alkalmából ez elsők kötött került szóba ez az utca. A lakosság és a Keresztelő Szent János Plébánia kérésére nem az első, hanem a második név került döntésre a képviselőtestület elé. A név visszaadásával a képviselők egyet értettek. (ÖNK. 1992. 162. sz.)
Pethő Zsoltné Németh Erika: Szentendrei utcanevei
1899-ben ebben a házban alapította Kada Mihály plébános a Katolikus Legényegyletet, mely itt is működött. Volt dalárdája, könyvtára és időnként katolikus szellemű színdarabokat mutattak be itt. Ennek a Legényegyletnek a munkáját Kucsera Ferenc káplán is segítette, mint legényegyleti elnök.
Dr. Kucsera Ferencnek nem csak életében jutott ki a sok zaklatásból, de halála után is sok időnek kellett eltelnie, hogy békében nyugodhasson.
Chudy Ferenc városparancsnok utasítására dr. Kucsera Ferenc holttestét reggelig a kivégzés helyszínén kellett hagyni, azonban a bátor hívek csoportja virrasztott, zokogott, imádkozott szeretet káplánjuk mellett.
1919. június 26-án a terrorkülönítményesek felrakták dr. Kucsera Ferenc tetemét egy városi kocsira s az alsó temető árkában koporsó nélkül hánytak rá földet. A községi direktórium pedig ezen a napon – tehát utólag – állította ki a halálos ítéletről szóló iratot.
1919. június 28-án a kommunista hatósgá a szentendreiek kérésére megengedte, hogy Ferenc atya holttestét egyházi szertartással, de teljes csendben az alsó temető kerítése mellett ásott sírba eltemethessék.
1918. június 28-án exhumálták a holttestet és az ásott sírba beszentelés mellett Sagmüller József apát, esperes, óbudai plébános eltemette.
Időközben dr. Kucsera Ferenc földi maradványait exhumálták a temető kerítése melletti sírból, s a temető közepén, a központi kereszt mellett helyezték nyugalomba.
1928. október 12-én felavatták a temetői kereszt melletti sírhelye fölé emelt díszsíremléket.
A dombormű kialakítású síremlék alkotója Zászlós István szobrász (1895-1976) volt.
A síremlék felirata:
” A JÓ PÁSZTOR ÉLETÉT ADJA AZ Ő JUHAIÉRT. – Szt. János X.11″
Alatta pedig ez állt:
” Dr. KUCSERA FERENC SZENTENDREI KÁPLÁN,
1892. SZEPT. 23 – 1919. JÚN. 25,
MÁRTÍRHALÁLT HALT A KOMMUNIZMUS IDEJÉN”
1976-ban felszámolásra került az alsó temető így dr. Kucsera Ferenc holttestét újra exhumálták majd a szentendrei Kálvárián helyezték végső nyugalomra.
1919. augusztusában a szentendrei polgármester engedélyével gyűjtést indítottak a kivégzés helyén felállítandó emlékmű javára, amihez a hercegprímás is hozzájárult. Addig egy kis fakereszt jelezte a kivégzés helyét. Sajnos erről a keresztről nem maradt fent kép.
1928. június 24-én a Duna-parton, halálának színhelyén impozáns fakeresztet állított a szentendrei Egyházközség és a város, a következő emlék-felirattal: “Itt halt hitéért, honáért és katholikus testvéreiért mártírhalált 1919. június 25-én dr. Kucsera Ferenc róm. kath. segédlelkész.”
Nem sokkal ezután 1950-ben a keresztet ismeretlenek eltüntettek, és mint mondják, a Dunába dobták.
Készült egy terv egy emlékmű felállítására a kereszt helyén, melyet Harmath Ödön tervezett, s mely egy képeslapon maradt fent az utókor számára
Sajnos, ez az emlékmű már nem készülhetett el, s a régi, szeretett és gondozott Kucsera-kereszt sem állt már a helyén.
Sok szentendrei nagy bánatára, még 2019-ben is itt áll az az 1980-ban készült Farkas Ádám szobor, amit pontosan a Kucsera-kereszt helyére állítottak fel.
A Szentendrei Keresztelő Szent János Plébánia saját költségre, egy új emlékkereszt felállítását tűzte ki célul.
A 1993-ban sor került egy emlékkereszt felállítására, melyet Szuromi Imre építész készített el.
Az új öntöttvas kereszt – az időközben felállított Köszöntő szobor, valamint árvízvédelmi szempontok miatt- nem kerülhetett az eredeti nagy fakereszt helyére
1993. március 8-án került sor az emlékkereszt felállítására, a kivégzés helyétől távolabb. A kereszt előtt kis fémtábla emlékeztet: “Itt halt vértanúhalált 1919. júni. 25 – én Dr. Kucsera Ferenc káplán.”
Néhány szó az új keresztről:
A keresztet Szuromi Imre készítette Écsy Gábor atya felkérésére. Az építési szabályzat 1992-ben nem rendelkezett a keresztállítás mikéntjéről, ezért az akkori főépítész (Benkovits Attila) hozzájárult az építéshez, amennyiben a Magyar Alkotóművészeti Lektorátus ezt támogatja.
A Lektorátus a helyszínt kivéve mindenben támogatta a tervet. A közeli Farkas Ádám szobor miatt azt kérték, hogy a parton északabbra legyen kijelölve a szobor helye.
A gátat a kiválasztott helyen kibontották és a keresztet a kővel kirakott rézsűbe helyezték. A művész úr elmondta, hogy az volt a célja, hogy a kereszt a város, a gát sétánya felől nézve a Duna fölött jelenjen meg.
A gát sétányába belevágott íves lejáróval lehet megközelíteni a patakkővel kirakott szakaszt, melyben egy emléktábla került elhelyezésre és a határvonalon megjelenő fém oszlopok azt a célt szolgálták, hogy oda koszorúkat lehessen akasztani.
A gát megbontásának és a belevágott íves lejárónak az a magyarázata, hogy az emlékezés ne a “korzó szintjén” történjen, abból ki kelljen lépni.
A kereszt a gát kőfalától 6,4 méterre, a gát rézsűjében van, amely így nem megközelíthető.
forrás: Szuromi Imre saját közlése
(A Galéria- Dokumentumok részben több, a kereszttel, kereszt állításával kapcsolatos dokumentumot lehet megtekinteni.)
A kereszt felújítása 2019-ben
2019-ben A Keresztelő Szent János Plébánia Kovács Endre kovácsmestert kérte fel a Duna parti emlékkereszt felújítására a 100. évforduló Egyházközségi megemlékezésére.
A rozsdás keresztet Kovács Endre kovácsmester szerelte le április 15-én és újította fel felajánlásként a 100. évfordulóra.
Majd az elkészült és felújított keresztet április 17-én visszahelyezték és lefestették az obeliszket is.
Kovács Endre elmesélte, hogy a gömbben egy darázsfészket is találtak.
A keresztet, felújítását követően, április 25-én leszerelték, majd elszállították és május 10-én ismét visszakerült a helyére.
1989-ben a lakosság kérésére a Kucsera utcában, az 5. számú ház falán egy emléktáblát helyeztek el, melyet a Keresztelő Szent János Plébánián rejtegettek évtizedeken át. A tábla felsorolja a Legényegylet I. világháborús hősi halottainak nevét, és a végén megemlékezik dr. Kucsera Ferencről is.
Kucsera Ferenc atya emléktáblája a Péter-Pál utca – Török köz sarkán lévő ház falán.
You must be logged in to post a comment.