Szentendre

Az alábbiakban találod a Visszatekintés-Szentendre tartalomjegyzékét. Kattints arra sz évszámra/linkre, ami érdekel vagy görgesd végig az egész oldalt az összes tartalomért.

Visszatekintés

• 1919. augusztus 10.
• 1920.
• 1922.
• 1923.
• 1925.
• 1928.
• 1930.
• 1934.
• 1939. – 20 éves évforduló
• 1941.
• 1949.
• 1950.
• 1976.
• 1989. – 70 éves évforduló
• 1991.
• 1992.
• 1993. – Új emlékkereszt állítás
• 1999. – 80 éves évforduló
• 2014.
• 2016.
• 2017.
• 2018.
• 2019. – 100 éves évforduló

1919. augusztus 10

Kucsera Ferenc halála után már 1919. augusztus 10-én mozgalmat kezdtek a polgármester engedélyével, hogy gyűjtés indulhasson a városban, a kivégzés helyén egy emlékmű állítására. A gyűjtéshez a hercegprímás is hozzájárult, de a pénz még így sem volt elég.

1920.

1920-ban a város képviselőtestület egy emlékmű felállításáról döntött. Ezt a MOVE (Magyar Országos Véderőegylet) is támogatta. A város 5000 koronás alapítványt tett emlékének megörökítésére.

1922.

1922-ben a bíboros érsek nagy összeggel járult hozzá a és a MOVE is gyűjtést kezdeményezett.
(forrás: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Történeti Dokumentumtár, Katona Gyuláné hagyatéka )

1923.

Ez nem szentendrei megemlékezés, de ez is azt bizonyítja, hogy Ferenc atyát és tettét milyen széles körben tisztelték s emlékeztek meg róla.

1925.

“1925. május 25-én bensőséges és külsőségekben is ragyogó ünnepet ült Szentendre városa. A harangszentelést bérmálás, a Mária Kongregáció új tagjainak felavatása és a kommunizmus alatt mártírhalált halt fiatal papnak, Kucsera Ferenc dr. arcképének leleplezése követte. Az egyházi szertartás elvégzésést Csernoch János bíboros hercegprímás végezte.”

1928. – 10 éves forduló

1928. június 24-én halálának 10. évfordulója alkalmából nagy ünnepély keretében kivégzésének színhelyén, bekerített helyen, virágok között felállították az emlékkeresztet.

Pilishegyvidéki hírek – 1928. július 1. száma így számolt be erről:

Nem temetni jöttünk Kucserát, hanem dicsőíteni, felmagasztalni mondta és tanúsította az a több ezer főnyi közönség, mely lapunk szavai által a hétköznapok közönyéből felrázatván, vasárnap délután ünnepi menetben, impozáns módon adott kifejezést lelke igaz érzésének. És ne felejtsük el, annyi ember között nem volt egy sem, akit akár hatalmi szó, akár kapacitálás késztetett volna a megjelenésre. Nem! Hiszen a tűzoltók saját évi mulatságukat, sokan az évi vásárt és annak hivalkodó mulatságait hagyták ott- nem azért, hogy egy élő ember mellett tüntessenek, akitől még várhatnak valamit, hanem azért, hogy leróják tartozásukat a vártanúval, a halottal, az örökkön élővel szemben.
Már az útvonalon, a Hév, fellobogózott állomásai, a zsúfolásig megtelt vasúti kocsik, a Hév, előzékenységből beállított különvonata és megerősített járatok mutatták, hogy Szentendre ritka ünnepre készül. A városháza udvarán ezrekre menő lelkes közönség, kint az utcán leventék, iskolás fiúk és leányok hosszú sorban felvonuló serege, amit meglepetés-szerűleg szakít meg Pomáz község katholikusainak Schürger Ödön esperes-plébános elgondolása folytán gyalogos zarándokoló impozáns küldöttsége, s ebben a pomázi iskolásgyermekek, leventék, Mária-kongregáció, kath. nőegylet, kath-férfi-liga, iparosok és egyéb hívők serege. Az ablakokban mindenütt kíváncsi fejek nézik a lassan felfejlődő, zárt nyolcas sorokban az utcán a tűzoltóság vezetésével meginduló menetet, amelynek elején díszleventék vitték a Szentendre város által ideiglenes emlékül felajánlott hatalmas akácfa-keresztet, rajta a várostól származó: “Hazáért és becsületért” felírással, és a lapunk által ajándékozott táblával:

Itt halt hitéért, honáért és katholikus testvéreiért mártírhalált
1919 évi június hó 25-én
Dr. KUCSERA FERENC
rkath s.lelkész.

A tábla alatt három szál letört liliom fejjel lefelé fordítva, rajta a vértanú arcképe, amit gyászfátyolos nemzeti szalag erősített a kereszt törzséhez.
A menetben részt vettek Szentendréről az irgalmas nővérek leányiskolái, rkath. fiú iskolák a tanári karral, a kongregációk, Szentendre város küldöttsége, a rkath. egyázközsége. Pomáz, Budakalász, Békásmegyer-Csillaghegy, Újpest küldöttsége, a szentendrei kath. legényegylet, a ker. munkásegylet, az ipartestület, a német egylet, a dalmát egylet, a rokkant egylet végül a polgári asztaltársaság és a nagyközönség.
…. Klincsek Iván városi számvevő lépett a dobogóra s monda el a vértanúval egy fogságban töltött utolsó óra izgalmaival fűtött lelkes beszédét. Dósa István szavalta el ezen alkalomra írt nagyhatású költeményét.

1930.

“Néhány év előtt lelkes mozgalom indult meg Szentendrén és vidékén Kucsera Ferenc emlékének művészi kivitelű kő- és bronz emlékművel való megörökítésére. Nem tudom kik irányították ezt a mozgalmat. … De azt tudom, hogy az emlékművet megrendelték és annak modelljét K. Harmath Ödön szobrász tanár el is készítette. Ez az emlékmű kis méretben évek óta készen van s olyan szépnek sikerült, hogy teljes nyolc méteres nagyságában impozáns díszéül szolgálna a szentendrei Duna partnak. Arról is hallottam, hogy ennek a művészi és maradandó emlékműnek a költségeire néhány év előtt pénzt is gyűjtöttek. … A kegyeletes mozgalom egyszerre megállott, a gyűjtés megszűnt. Úgy látszott, mintha az emlékmű ügyet a feledésnek adták volna át. Ez pedig bizonyára nem felelne meg Szentendre vallásos és hazafias felfogásának.”
Pilishegyvidéki Hírek 1930. június 29. Okolicsányi László dr.

Új kereszt, emlékmű nem került a Duna partján álló egyszerű fakereszt helyére, de a 914-es cserkészek 1930-tól minden évben a káplán halálának évfordulóján tábortüzet gyújtottak a fakereszt mellett.
S bár a cikk írója hagy némi kételyt az olvasóban a pénz elszámolását illetően, álljon itt ennek a gyűjtésnek a részletes elszámolása a kételyek eloszlatására.

.

Így ünnepeltek, így emlékeztek meg 1930-ban a vértanú Kucsera Ferencről:

“A kommunisták golyójától vértanúhalált szenvedett Kucsera Ferenc szentendrei katholikus segédlelkésznek vasárnap leplezték le a síremlékét Szentendrén. IIász István tábori püspök a plébániatemplomban ünnepélyes szentmisét pontifikáit. A szentmise után a templom előtti téren megkezdődött a katholikus nap díszgyűlése, amelyet Németh László plébános nyitott meg. Almásy László, a képviselőház elnöke, a katholikus napok lelkeket felemelő fontosságát méltatta. Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja, a házasság szentségéről és a családi élet tisztaságának jelentőségéről szólott. Starzsinszky László polgármester beszéde zárta be a díszgyűlést. A gyűlés után a hívek a temetőbe vonultak, ahol Krüger Aladár orsz. képviselő beszéde közben lehullott a lepel Kucsera Ferencnek, a vörös rémuralom vértanújának síremlékéről. A koszorúk elhelyezése után a zenekar a Himnuszt internálta.”
Pesti Hírlap, 1930.

.

1934.

100 év távlatából nem könnyű dolog összeszedni azokat az emlékeket, amik amellett tanúskodnak, hogy Ferenc atya vidám, szeretetreméltó személye és hirtelen elvett élete, vértanú halála mindörökre a szentendreiek szívében maradt. Íme egy levél, mely azt tanúsítja, hogy Ferenc atyáról nem feledkeztek el az őt szerető szentendreiek.

1939. – 20 éves évforduló

.

Az évkönyvben található teljes cikket olvashatjátok alább:

Dr. Kucsera Ferenc

Szentendre város katolikus közönsége június hó 25-én ünnepelte volt káplánja, dr. Kucsera Ferenc vértanúhalálának 20. évfordulóját.
A jubileummal kapcsolatban Szentendre katolikus tantestületeinek összessége június havi közös értekezletén elhatározta, hogy dr. Kucsera Ferenc vértanúságának napján, minden év június 25-én, a vezetése alatt álló katolikus ifjúság ünnepévé teszi. – Ezen határozat azon méltó elgondolásból fakadt, hogy a vértanúság a legnagyobb és legönzetlenebb hőstett s mint ilyen, a leghatásosabb nevelő-tényező. – Helyi vonatkozásban ezen tettnek, mint nevelési tényezőnek hatását sokszorosan felfokozza a vértanúságnak hozzánk térben és időben való közelsége.
Sajátos, részben szomorú, de való tény, hogy vértanúk hősi egyénisége a távolabbi vidékeken és későbbi időkben élő emberekre nagyobb hatással vannak, mint a közvetlen szemtanúkra és kortársakra. – Ez a sorsa dr. Kucsera Ferencnek, a szentendrei vértanú káplánnak is.
A nagyrészt még élő kortársak tanúsága szerint dr. Kucsera Ferencet egy, a Duna partján lévő szemétdombon lőtték agyon a vörös pribékek. Ott oltotta ki nemes életét a négy puskagolyó s a szívébe döfött gyilkos tőr.
S ez a hely, melyet szentté tett a vértanú kiömlő piros vére, majdnem 10 éven át továbbra is szemétdomb maradt. A szemét egyre jobban födte be a megszáradt vértanúvért. Ugyanakkor a közöny kezdte betakarni a vértanú emlékét. Holtteste a temető árkából a többi halottak sorába került, egyszerű fakeresztes sírba, a róla életében és halálában készül képek pedig egyre mélyebbre temetődtek az albumokban és a szekrényekben.
Halála 10. évfordulóján kapott új sírhelyet és szerény síremléket a vértanú teste. A Duna partján a vértanúság színhelyétől a Duna felé néhány méterre egyszerű tölgyfakeresztet állított föl az egyházközség akkori alelnöke, néhai Baumgartner György. A keresztet azóta már elhunyt Tűzkő Gyula rendőrfogalmazó gyűjtéséből vasrács veszi körül. Itt nyílnak és illatoznak az egyszerű munkáskezektől ültetett kegyeletvirágok.
Mindössze ez történt 20 év alatt a vértanúkáplán emlékének megörökítésére. – Kevés, nagyon kevés.
A vértanúság drágagyöngyét kezdte betemetni a por, a homok. Ez a homok temette föld alá Szentendrén a római castrumot, melynek északi bástyáit most tárják fel az ásatások, eltemette a mai templomhegyen a hajdani illyr várost s a Paprikahegy déli oldalán elhelyezett pompás kelta és római kőkoporsókat.
Szentendrén az idő gyorsan temet s az emberek hamar felejtenek. Eltemettük méltó emlék nélkül a világháború hős katonáit s eltemetjük, mert elfelejtjük a kommün egy legtisztább és legönzetlenebb mártírhalálának emlékét is.
Szentendrén az idő gyorsan temet s az emberek hamar felejtenek. Eltemettük méltó emlék nélkül a világháború hős katonáit s eltemetjük, mert elfelejtjük a kommün egy legtisztább és legönzetlenebb mártírhalálának emlékét is.
Mert állítjuk, hogy dr. Kucsera Ferenc káplán halála a vértanúság legtisztább és legteljesebb értelmében vértanúhalál volt.
Minden vértanúsághoz a halálon át vezet az út, de nem minden halálút fut bele a mártíromság dicsőségébe. A hálál csak azáltal lesz vártanúsággá, ha az erőszakkal kiontott vér nagy gondolatnak, szent érzésnek s rendíthetetlen erős akaratnak fennenkiáltó hirdetője, tanúja.
Mit hirdet dr. Kucsera Ferenc vértanúkáplán kiontott vére?
Hirdeti az áldozatra kész lelkületet. Menthette volna életét, ha elmegy, hisz időben figyelmeztették az őt fenyegető veszedelemre.
Nem ment el, nem hagyta el őrhelyét.
De különösen hirdeti az ő halála a jó pásztornak hívei iránt érzett köteles szeretetét.
Azáltal is menthette volna életét, ha beszél és beszédével elárulja az ellenforradalmi harangokat meghúzó sokgyermekes családapa nevét.
Beszélhetett volna, hisz tudta. De nem beszélt, mert nyelvét lekötötte a szívében érzett mély felebaráti szeretet. “Magamról mindent elmondtam, másról nincs mondanivalóm.” Ezek voltak a Duna-palotába összehívott rögtönítélő bíróság előtt mondott utolsó szavai.
“A jó pásztor életét adja juhaiért.” Dr. Kucsera Ferenc meghal a magyar családért, a magyar haza egy élő sejtjéért. Ezért halála nemcsak hitének, hanem hazafiú és felebaráti szeretetének is tanúbizonysága.

Lehet-e, szabad-e a hit, a haza s a felebarát hősi szeretetének ily ragyogó példáját a földben betemetve hagyni? Hogy eddig nem használtunk ki a vértanúkáplán hősies önfeláldozásában rejlő nagy nevelőerőket, az mindenesetre iskolai és templomi nevelésünk hiánya volt. Ha azonban a jövőben továbbra is elhanyagolnók hősünket és hőseinket, méltán ránk illenénk az Írás szava: Akikhez nem volt méltó a világ.” Szentendre gazdag az Isten adományaiban, gazdag betemetett történelmi emlékekben, történelmet adó egyéniségeinek emlékét azonban alig őrzi a történelem. – Pedig, ha valahol, úgy éppen városunkban van szükség arra, hogy nagy férfiaink példájának hirdetésével egységessé, igazán kereszténnyé és magyarrá formálódjék a faji, vallási és társadalmi rétegződés folytán oly fájóan szétdarabolt szentendrei lelkület.

1941.

Szintén egy esztergomi megemlékezés amiről az Esztergom és Vidéke lap számol be. A bencés diákok 22 év múltán is megemlékeznek, külön, név szerint is Ferenc atyáról. Idézet az újságcikkből.

1949.

Visszatért a kommunizmus. A Kucsera Ferenc utcát Május 1. utcára változtatták. A 30 éves évfordulóra csak csendben lehetett megemlékezni.

1950.

Ismeretlen tettesek eltüntették a fakeresztet. Egyesek szerint a Dunába dobták. Hosszú évek következtek, amikor a szentendreiek szívükben és emlékezetükben őrizték szeretett káplánjuk emlékét, de nyilvános ünnepségre nem volt lehetőségük.

A Legényegyleti táblát, mely dr. Kucsera Ferencről is megemlékezik, hol levették, hol levakolták, végül a Plébánián eldugva vészelte át ezeket az időket.

Écsy Gábor atyától tudjuk, hogy a Plébánián, a mai hittanterem “előterében” a padlásra vezető lépcső alatt találták meg.

A ’89-előtti évekből kevés visszaemlékezés maradt fent, írásos, képi anyag szinte semmi. Csupán a régi szentendrei családok, családban fennmaradt emlékeire támaszkodhatunk. Szentkláray Márton mesélte el nekünk, hogy édesapja, akit szintén így hívtak, 10 éves volt, mikor Kucsera Ferencet meggyilkolták, és ő is és bátyja is Ferenc atya ministránsai közé tartoztak. Bátyját, Kornélt a kihallgatások során is említik, mert egy alkalommal összekeverték Ferenc atyával, mikor a Plébániára ment, mivel ő is papnövendék volt abban az időben.
A fiatalabb Szentkláray Márton elmesélte nekünk, hogy minden húsvétkor és karácsonykor édesapja kézen fogta, és elvitte őt az alsó temetőbe, Ferenc atya sírjához. Mindig vitt neki virágot, és nagy-nagy szeretettel emlékezett rá élete végéig.
Gondoljuk végig: milyen ember, milyen pap, milyen hitoktató lehetett Ferenc atya, aki mindössze 4 évnyi kápláni szolgálat alatt olyan mély hatást gyakorolt egy kis 10 éves fiú életére, lelkére, hogy az, felnővén, a saját gyermekével is rendszeresen járt sírjához, mesélt neki róla, tovább adta emlékét?!

Lehet, hogy nem maradtak fent az 50-60-70-es évekből izgalmas fotók, de ezek a rövid kis visszaemlékezések, úgy véljük, többet mondanak, mint bármely fénykép.

1976.

Az alsó temető szanálásakor Dr. Kucsera Ferenc holttestét harmadszor is exhumálni kellett. Ekkor került végső, jelenlegi nyughelyére, a szentendrei Kálváriára, többi paptestvére mellé.
Kada Mihály plébánossal egy sírboltban nyugszanak.

1989. – 70 éves évforduló

1989-ben Kucsera Ferenc mártírhalálának 70. évfordulóján a Keresztelő Szent János Plébánia egy emléklapot adott ki. Ebből a korábbiaknál hitelesebben és részletesebben ismerhették meg a szentendreiek a híveiért és hitéért önmagát feláldozó káplánt.

1989 után, a Szentendrei Keresztelő Szent János Plébánia minden évben, Ferenc atya halálának évfordulójakor a vasárnapi szentmisén emlékezett meg vértanúhalált halt káplánjáról, majd a szentmise után az egyházközség közösen koszorúzta meg dr. Kucsera Ferenc emléktábláját.
A megemlékezéseken, mint a volt legényegylet utódja a Kolping Egyesült is minden alkalommal koszorút helyezett el.

1989 után Dr. Katona Gyuláné Szentendrey Katalin volt az, aki sokat segítette az akkori plébános Dr. Kiss György atya és Écsy Gábor káplán munkáját, hogy dr. Kucsera Ferenc emlékét, tiszteletét méltó módon helyreállítsák.
Az ő kutatásai, előadásai, cikkei nyomán ismerhették meg újból az addig eltitkolt igazságokat, dr. Kucsera Ferenc életét, vértanúhalálának körülményeit. Többször tartott előadást Ferenc atya halálának megemlékezésének napján, több ismertető kis füzet összeállításában vett részt, ő mondott beszédet a Duna parti emlékkereszt állításakor is 1993-ban.
1995-ben kapta meg a Pro Urbe díjat, 2002-ben Szentendre Város Díszpolgára kitüntetést vehette át.
Helytörténeti kutatásainak dokumentumai – végakaratának megfelelően – a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi múzeum gondozásába kerültek.

1991.

A Május 1. utcát ismét Kucsera Ferenc utcának nevezték el. Az utcanév revízió alkalmából e név cseréje az elsők között került szóba. A lakosság és a Keresztelő Szent János Plébánia kérésére nem az első név, a Mária Terézia, hanem a második név, a Kucsera Ferenc utca került döntésre a képviselő testület elé, akik a név visszaadásával egyet is értettek.

1992.

Születésének 100. évfordulóján a volt Legényegylet falára visszahelyezték és megáldották az emléktáblát, melyre a Legényegylet hősi halottainak neve és elnökük, dr. Kucsera Ferenc neve is fel van írva.

1993.

A Keresztelő Szent János Plébánia új emlékkeresztet állít a Duna parton.
Az ünnepségre július 27-én került sor. Az ünnepi megemlékezés a Kucsera-kereszt megáldásával kezdődött, majd ünnepélyes körmenetben vonultak a Plébániatemplomba, ahol Nagy Imre Érseki helynök celebrált az ünnepi búcsúmisét.

1999. – 80 éves évforduló

Dr. Kucsera Ferenc káplán halálának 80. évfordulójára Dr. Katona Gyuláné írt egy cikket a Pilis Hegyvidék, Duna-Táj c. lap 1999. június 25-ei számába.

Ugyanezen alkalomból a Szentendrei Kolping Házban tartott előadást, melyben röviden idéz Ferenc atya naplójából is, majd sorait Németh László plébános szavaival zárta:

” Állítjuk, hogy Kucsera Ferenc káplán halála a vértanúság legtisztább és legteljesebb értelmében vértanúhalál volt. Minden vértanúsághoz a halálon át vezet út, de nem minden halálút fut bele a mártíromság dicsőségébe. A halál csak azáltal lesz vértanúsággá, ha az erőszakkal kiontott vér nagy gondolatnak, szent érzésnek, s rendíthetetlen erős akaratnak fennenkiáltó hirdetője, tanúja.  De különösen hirdeti az ő halála a jó pásztornak hívei iránt érzett köteles szeretetét. A jó pásztor életét adta juhaiért.”

2014.

Néhány kép az elmúlt évekből.

2016.

.

2017.

2018.

.

Az ünnepséget énekkel kísérte a 914-es cserkészek közül Dömötör Emma, Dombóvári Dóra, Selmeczi Kinga és Selmeczi Panna.

2019.

Április 22. húsvéthétfő

Az idei évben Kívés Zoltán diakónus a 100. évforduló tiszteletére Kucsera Ferenc atyáról szóló gondolatokkal, elmélkedésekkel egészítette ki az Öröm Útját.

2019. május 3. Nyitó rendezvény

Május 3-án 16 órakor került sor a Keresztelő Szent János Plébánia nyitó rendezvényére, egy kerekasztal beszélgetésre, a “Tanácsköztársaság és a Katolikus Egyház, Kucsera Ferenc atya vértanúsága” címmel, melyet Blanckenstenin György atya plébános hívott össze.

A beszélgetésen részt vettek:
– Dr. Tóth Tamás, a MKPK titkára, egyháztörténész
– Dr. Kálmán Peregrin OFM, plébános, egyháztörténész
– Dr. Fejérdy András MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudámányi Inéztet igazgató helyettes, történész
A beszélgetést Dr. Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja vezette.

Egy rövid filmes összefoglaló az eseményről. Az egész beszélgetés megtekinthető a “100. évforduló eseményei” menüpont alatt.

.

Kucsera Ferenc életrajza minden szentendrei iskolába, óvodába eljutott

A lévaiaktól “ellesett” ötlet alapján a Keresztelő Szent János Plébánia és a 914. sz. “ENDRE” Cserkészcsapat közösen minden iskolába és óvodába eljuttatta Kucsera Ferenc atya rövid, fényképes bekeretezett életrajzát a 100. évforduló alkalmából.
Eddig összesen 23 intézmény vette át a képet. Köszönjük nekik az együttműködést.

2019. május 7 -23. Ferenc atya síremlékének felújítása

A Keresztelő Szent János Plébánia a 100. évfordulóra felújíttatta Ferenc atya síremlékét.
A felújítást Antalicz János kőfaragó mester vezette, a munkában Kamasz Krisztián kőszobrász és Rózsa László kőfaragó segítették.

A munkát május 7-én kezdték meg, de az esős időjárás kezdetben nehezítette a munkát. A síremlék összesen 11 részből áll, a domborművel együtt. A dombormű ruskicai márványból készült, míg a síremlék júra kori, édesvizi kemény mészkőből.

Antalicz János elmondta, hogy a domborművet csak tisztították, míg a síremlék kő felületét részben átfaragták, csiszolták és a nagyobb sérüléseket betétezéssel pótolták.

A síremlék felújítása elkészült, a munkálatokról képek is készültek az utókor és az érdeklődők számára

2019. május 25. Előadás – dr. Kucsera Ferenc élete és mártírhalála címmel

Az előadást a Lévai Szent László Kör elnöke, Müller Péter tartotta. A vetítéssel egybekötött előadás bemutatta nekünk, szentendreieknek, az akkori Lévát. Azt a helyet ahonnan Ferenc atya hozzánk érkezett. Megismerhettük a Kucsera-családot, a felmenőket, és végigvezetett bennünket azon az életúton, amit Ferenc atya bejárt.

Az előadásra a Kucsera-család leszármazottai is eljöttek. Nagy öröm volt számunkra, hogy ők is jelen voltak ezen az eseményen.

Az előadás imádsággal kezdődött. Ezt követően kezdődött a képekkel gazdagított vetítés

Az előadás után a lévai vendégek mécsest gyújtottak a Kucsera-keresztnél és közös imádsággal zártuk az eseményt.

2019. június 15. Bécsi megemlékezés

Június 15-én, a Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Collegium Pazmanianum megemlékezést tartott a Tanácsköztársaság egyházpolitikája – a kommün katolikus pap áldozatai címmel.

A megemlékezés szentmisével kezdődött a Pázmáneum kápolnájában, ahol 1915-ben Ferenc atyát pappá szentelték.

Varga János atya, a Pázmáneum rektorának felkérésére Szentendréről Selmeczi András tartott előadást Kucsera Ferenc emlékezetéről.

2019. június 17-22. – Gyalogos zarándoklat Szentendréről Lévára
100 év – 100 km

Június 17-én indult a gyalogos zarándok csoport a szentendrei Keresztelő Szent János Plébániatemplomból, ahol Ferenc atya valamikor misézett. Blanckenstein György plébános és Kívés Zoltán diakónus áldotta meg és indította útjára a csoportot.
Az egyházközségi zarándoklat 19 fővel indult útjára, tagjai a 914. sz. “ENDRE” Cserkészcsapat cserkészei voltak.

A zarándokok 5 nap alatt tették meg a 100 km-es utat és érkeztek meg Lévára, Ferenc atya szülővárosába, hogy részt vegyenek azon a szentmisén, amit Mohos Gábor püspök úr celebrált a lévai Szent Mihály arkangyal-templomban, dr. Kucsera Ferenc atya emlékére.

A zarándokok jelmondatuknak Ferenc atya naplójából vették az idézetet:
“Egyenes úton nem fogunk eltévedni”

A 100 km-es zarándoklat Kucsera Ferenc atya vértanúhalálának 100. évfordulója alkalmából indult, és Ferenc atya boldoggá avatásáért imádkoztak az út során.

.

.

.

2019. június 22. Püspöki mise Léván, Ferenc atya emlékére

2019. június 22-én Léván, a Szent Mihály arkangyal templomban – ahol Ferenc atyát keresztelték – Mohos Gábor püspök úr tartott ünnepi szentmisét és emlékezett meg dr. Kucsera Ferenc vértanúhalált halt káplánunkról. Sok szentendrei zarándok érkezett ezen a napon Lévára, és együtt vettünk részt a szentmisén.

A zarándokok felkeresték Ferenc atya szüleinek sírját is a lévai temetőben.
A gyalogos zarándokok Ferenc atya sírjáról vett földet vittek magukkal az út során, melyet a szülők sírjára szórtak, jelképezve ezzel az összetartozást, hiszen ma határ húzódik a két város között.

A buszos zarándokok a mise után a Garamszentbenedeki apátságot keresték fel, ahol a Szent Vér kápolnában őrzik a Szent Vér ereklyét (Veronika kendőjének egy darabját) melyet Mátyás király ajándékozott a bencéseknek.

Ezt követően a buszos zarándokok visszatértek Lévára, hogy a lévai hívekkel együtt imádkozva vegyenek részt az Úrnapja előestéjére meghirdetett világméretű szentségimádáson.

.

.

.

2019. június 24. Előadás-imádság -virrasztás

Június 24-én, a Keresztelő Szent János plébániatemplom búcsúnapján, és Ferenc atya vértanúhalálának 100. évfordulójának előestéjén lélekben és imádsággal készültünk az elkövetkező napra.

Az elmúlt 100 év eseményeit képes vetítéssel foglalta össze Selmeczi Cs. Rita, majd Barnáné Varga Antia vezetésével felkeresték Ferenc atya városban található emlékhelyeit imádsággal kísérve.

21:00-kor a Lévai Szent László Kör is csatlakozott az imádsághoz imaórát tartva a lévai Kálvárián. (részletek a Léva menüpont alatt)

Este a Kálvárián vesperás zárta az imádságot, melyet Kívés Zoltán diakónus tartott. Ezt követően hajnalig virrasztás volt Ferenc atya sírjánál.

.

.

2019. június 25. Megemlékezések Szentendrén

.

16:00 Városi megemlékezés a Duna parton

Az ünnepségen beszédet mondott Verseghi-Nagy Miklós polgármester, Bozó Tibor dandártábornok, Tyekvicska Árpád történész a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársa.

forrás: szentendre.hu

.

A Kucsera-emlékkeresztnél koszorút helyeztek el az alábbi szervezetek, egyesületek:

Szentendre Város Önkormányzata
FIDESZ Magyar Polgári Párt Szentendrei tagozata
Szentendrei Fidelitas
Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub
Szentendre Barátai Egyesület
Szentendre Gyökerei Baráti Egyesület
Váci Szakképzési Centrum Petzelt József Szakgimnázium Szakközépiskola
Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesülete
Offline Center
902. sz. Kucsera Ferenc Cserkészcsapat
Lévai Szent László Kör tagjai

forrás: szentendre.hu

A Keresztelő Szent János Plébánia és Egyházközség megemlékezései

18:00 Új emléktábla avatás

Az új emléktábla a Péter-Pál utcában került felavatásra. Az emléktáblán lévő domborművet, mely Ferenc atyát ábrázolja, Pokorny Attila szobrászművész készítette. Az emléktábla Antalicz János kőfaragó mester munkája.

.

Az emléktáblát dr. Cserháti Ferenc püspök úr szentelte meg.

fotók: szentendre.hu, Lévai Szent László Kör

18:30 – Ünnepi szentmise a Péter – Pál templomban

A tábla leleplezését és megszentelését követően került sor az ünnepi szentmisére, melyen a Léváról érkező zarándokok is részt vettek.

fotók: szentendre.hu

19:30 – Körmenet a Kálváriára, Ferenc atya sírjához

A szentmisét követően körmenetben vonultunk a Kálváriára, ahol püspök úr megszentelte dr. Kucsera Ferenc felújított síremlékét.

fotók: szentendre.hu

A szentendrei megemlékezés keretében a Lévai Szent László Kör elnöke, Müller Péter, Ferenc atya sírjára szórja a szülei sírjáról hozott földet.

.

A június 25-ei szentendrei ünnepségre 50 lévai zarándok érkezett hozzánk, hogy együtt ünnepeljünk, emlékezzünk, imádkozzunk.

A lévai zarándokok egy rövid városi séta keretében ismerték meg és keresték fel Ferenc atya emlékhelyeit és ismerkedtek a város történelmével.

Nagy öröm volt számunkra hogy itt voltak, és együtt imádkozhattunk, együtt emlékezhettünk.

2019. szeptember 23. – Rózsafüzér imádság

Dr. Kucsera Ferenc születésnapján, a Péter-Pál templomban, az esti szentmisét követően, rózsafüzér imádságot szerveztek a 914-es cserkészek Ferenc atya boldoggá avatásáért.

Erre az alkalomra összeállították a “Szentendrei Néplap” 2019-es jubileumi számát, melynek egykor Ferenc atya szerkesztője volt. A korábbi, 100 évvel ezelőtti számokból olvashattunk benne válogatást.

2019. szeptember 27. – Kucsera Ferenc – forrás átadás és szentelés

Több, mint egy éves előkészület és szervezés előzte meg a Kucsera Ferenc – forrás létrejöttét a 100. évfordulóra.
A 914. sz. “ENDRE” Cserkészcsapat vezetősége, a Hiúz és Turul őrs tagjai majd egy éven keresztül dolgoztak és munkálkodtak a Pilisi Parkerdő segítségével és támogatásával, hogy a forrás megépülhessen és örök emlékül álljon Szentendrén a vértanúhalált halt káplánunk emlékére.
A forrás építési munkálatait a Pilisi Parkerdő vállalta és végezte, amit ezúton is köszönünk.

Az ünnepélyes átadóra 2019. szeptember 27-én került sor.

A találkozót szimbolikusan a Kada-csúcsnál hirdették meg, hiszen a Nyerges-hegy ezen csúcsa 1921-ben, Kada Mihály plébánosról – aki Ferenc atya idején volt Szentendrén plébános- kapta a nevét, aki lelkes tagja volt az akkori turista szervezetnek.

A Kada-csúcstól 1 km-re fekvő Kucsera Ferenc – forrás szimbolikusan, földrajzilag is összekapcsolja ezt a két embert. Nagyon nagy öröm, hogy ez a kezdeményezés Szentendrén belül, a 100. évfordulón megvalósulhatott.

Az ünnepség 15 órakor kezdődött, Selmeczi András 914-es csapatparancsnok nyitó beszédével, majd Blanckenstein György plébános megszentelte az új forrást.
Az eseményen részt vett a Pilisi Parkerdő képviseletében Horváth Gábor erdész, valamint a Keresztelő Szent János Plébániáról Bacsa Dávid káplán, Kívés Zoltán diakónus is jelen voltak.

“Adja az Úr, hogy ez a forrás, és főleg hitünknek az a forrása, ami Kucsera atyát is táplálta, soha ki ne apadjon a következő nemzedékekben sem…”

(Varga János atya, a Pázmáneum rektorának gondolatai.)

Ferenc atya szülővárosából, Léváról, a Szent László Kör is részt vett az ünnepségen.

Az ünnepségre egy emlékfüzet is készült. Sajnos a helyszínen nem jutott mindenkinek, ezért az emlékoldal is közzéteszi, hogy mindenki elolvashassa.

.

Néhány fotó a szentelésről:

.

.

.

.

.

.

.

Rövid kisfilm a forrásszentelésről és átadásról.